SAJÁT, HÁZI JOGHURT – (recept)

Szerző: Csíki Sándor - 2010. augusztus 03.

A JOGHURT (yogurt) szó török eredetű és a fermentált, sűrűvé váló tejre utal, amit évezredek óta fogyasztottak, azonban Európában egészen a 20. század elejéig ritkaságnak számított. A joghurt igazán népszerűvé akkor kezdett válni, amikor a Nobel-díjas tudós, Ilja Mecsnyikov a Bulgáriában, s másutt, mint

Oroszországban, Franciaországban, és az Egyesült Államokban élő hosszú életű csoportok életkorát a fermentált tejtermékek fogyasztásával hozta összefüggésbe. A fermentált tejben lévő élő baktériumok az emésztő szervrendszer, különösen pedig a vastagbél kémhatásának csökkentésével akadályozzák meg a kórokozó baktériumok elszaporodását., mondta Mecsnyikov (a képen).

A Nobel-díjas orosz tudós fedezte fel a fagocitákat és a fagocitózist, és a nevéhez fűződik a sejtszintű immunválasz koncepciója is. A gerontológia szót ugyancsak Mecsnyikov vezette be (1903), aki szerint a reálisan elérhető emberi élettartam 120-130 év. A hosszú életre mindenki vágyik ezért elég gyorsan el is terjedt az eszme, s vele a joghurt népszerűsége is. Lázas termékfejlesztés kezdődött, aminek eredményeképpen az 1920-as években megjelenik a gyümölcs ízesítésű ipari joghurt.

Aztán, az 1960-as években, a svájciak és a franciák is hozzáteszik a maguk tudását, s kialakul az aromákkal, stabilizátorokkal széppé, homogénné, szállíthatóvá, ízletessé tett joghurt, amely viszont az előbbi célok elérése érdekében mindenféle kevéssé szimpatikus anyag felhasználását is jelenti. Ezzel pedig el is jutotrtunk oda, hogy miért is próbálkozzunk saját, különleges joghurtunk előállításával.

Saját joghurt készítés alapismeretei

Nem állok egyedül azzal a véleményemmel, hogy az a legszórakoztatóbb, ha saját joghurtot készítünk, s abba igazi gyümölcsöt, vagy igazi gyümölcsből készített gyümölcslekvárt teszünk. Akár saját “Activia” is készülhet otthon, de más joghurtokkal is bátran próbálkozhatunk, sőt a tej beoltására más probiotikus készítményt is használhatunk, amelyben különböző baktériumok keverékét találhatjuk, ami már csak azért is jobb, mert a természetben is akad sokféle, ami szerepet játszik a bélflóta kialakításában. A hagyományos joghurtokban is jóval több baktérium törzs fordul elő, mint az ipari joghurtokban, ahol gyakorlatilag néhány törzsre szűkül le a választék.

A legtöbb ipari joghurtban csupán néhány féle baktérium fordul elő, leggyakrabban a Streptococcus salivarius subsp. thermophilus és a Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus. Kettőjük közül a Lactobacillus a savállóbb, ezért amikor a tejsav koncentrációjának emelkedése miatt a kezdetben még aktívabbnak számító  Streptococcus szaporodása leáll, a Lactobacillus még tovább osztódik és termeli a tejsavat, amitől a joghurt savanykás lesz. Ez a két baktérium igazán jól működik, azonban mi jobbat is tudunk készíteni, ha nem csupán ez a kettő van a joghurtunkban.

.

A tej előkészítése (főzés)

A joghurt készítésének két fázisa: a tej főzése és a fermentáció. Joghurtot mindenféle emlős tejéből készíthetünk, s akinek módja, lehetősége van rá, próbálja ki a birka- és a kecsketejet is. A legjobbak a teljes tejek, de általános elvként kimondható, hogy a rendelkezésre álló legmagasabb zsírtartalmú tejet válasszunk.

A joghurt készítéséhez az a legideálisabb, ha a tejet nem csupán felforraljuk, majd lehűtjük, hanem állandó keverés mellett hosszabb ideig főzzük. A hosszabb idő ebben az esetben 80-85°C hőmérsékleten történő 30-40 perces főzést jelent, legalább. (A hőmérséklet 95°C-ra történő emelésével a főzési időt csökkenthetjük 10-15 percre.). A főzés után hagyjuk a tejet a fermentáció hőmérsékletére lehűlni.

Joghurt készítése (fermentáció)

A fermentáció jelen esetben nem nem más, mint a baktériumok szaporítása úgy, hogy a szaporodáshoz igyekszünk optimális környezeti tényezőket (fizikai tér, tápanyag , hőmérséklet) biztosítani. Otthoni körülmények között ennél több paraméterre nem vagyunk hatással.

A fizikai tér az az edény, amiben a joghurt készítése történik. A tápanyag a főzéssel előkészített és opcionálisan tejporral is dúsított tej. A hőmérséklet pedig az a hőmérséklet, amelyet a baktériumok a szaporodásukhoz leginkább kedvelnek. A joghurt készítéséhez használatos baktériumok által kedvelt hőmérsékletekről általánosságban a következőket kell tudni:

• A joghurt baktériumok általában a 42-45°C hőmérsékletet kedvelik.
• A Lactobacillus acidophilus 40-42°C között érzi igazán jól magát.
• A Bifidobacteriumok (mint a “Bifidus Actiregularis”) növekedésének optimális hőmérséklete 37-40°C között van.

Mindehhez jön, hogy a hőmérséklet jelentős hatással van a joghurt végső minőségére.

• 40-45°C közötti hőmérsékleten folytatott fermentáció esetén gyors növekedésre és tejsavtermelésre (pH csökkenésre) számíthatunk, s a joghurt néhány órán belül már el is készül. Ebben az esetben a joghurt viszonylag durva szerkezetű és savós lesz.

• 30-35°C közötti hőmérsékleten folytatott fermentáció esetén jóval finomabb szerkezetű, finomszemcsés joghurtot kapunk, amely a savót is homogénebben tárolja. Az alacsonyabb hőmérséklet hosszabb ideig (18-20 óra) tartó fermentációt is jelent.

Otthon készített szuper joghurt receptje

A előbbi fontos ismeretek után már csak össze kell illeszteni a mozaikokat.
Összetevők:

• 1000 ml tej (legalább 2,8% zsírtartalmú)
• 80 ml sovány tejpor (elmaradhat)
• 120 ml élőflórás natúr joghurt (vagy ilyen joghurtok keveréke, és/vagy probiotikus készítmény)

Elkészítése: Melegítsük a tejet s közben állandó keveréssel, kis részletekben adjuk hozzá a tejport, s keverjük el simára. A fent leírtak szerint főzzük a tejet 80°C-on legalább 30 percig (vagy magasabb hőmérsékleten 15 percig). Az elkészült tejet hagyjuk lehűlni. Ha már 35°C körül van a hőmérséklete, öntsük csatos befőttes üvegbe, vegyünk ki belőle 100-120 ml mennyiséget és alaposan keverjük össze a beoltásra váró joghurt kultúránkkal.

A finomabb szerkezet, és íz miatt is a hosszabb idejű, alacsonyabb hőmérsékleten végzett fermentáció mellett döntve adjuk a tejes joghurtot a többi tejhez, majd jól keverjük jól el, s az edényünket fedjük le, s hagyjuk a tejet fermentálódni. 30°C hőmérsékleten végzett fermentáció esetén mintegy 18 óra múltán már el is készült a joghurtunk, amit hűtsünk le 5°C-ra (ezzel a fermentációt is végképp leállítjuk), s már fogyasztható is a saját joghurtunk. akár gyümölccsel is.

• A számunkra leigkedvezőbb előflórás kultúrák megtalálása éppoly’ izgalmas játék lehet, mint a hőmérsékletekkel, és a fermentáció időtartamával való kisérletezés. Érdemes megpróbálni!